A tiszta levegőhöz való jog a nemzeti bíróságok joggyakorlatának tükrében
A Kvt. 97. § értelmében a természetes személyek, jogi személyek és jogi személyiség nélküli szervezetek – a (3) bekezdésben, illetve más jogszabályban meghatározott módon – jogosultak részt venni a környezettel kapcsolatos nem hatósági eljárásokban.
Mindenkinek joga, hogy környezetveszélyeztetés, környezetkárosítás vagy környezetszennyezés esetén a környezethasználó és a hatóságok figyelmét erre felhívja. Az erre vonatkozóan írásban tett felhívásra a hatáskörrel rendelkező szerv intézkedésének megtétele mellett a törvényben előírt határidőn belül érdemi választ köteles adni.
Ehhez kapcsolódik még a környezetvédelmi egyesületeket megillető ügyféli jogállás, amelyet a Kvt. 98. § (1) bekezdése garantál. Ezen általános törvényi követelmény érvényesülése természetesen nem csak a levegőre, hanem valamennyi környezeti elemre vonatkozik.
A gyakorlatban felmerülő jogviták jellemzően bejelentések alapján indult eljárások lefolytatásával, a nyilvánosság részvételének biztosításával illetve az ügyfélfogalom értelmezésével kapcsolatosak.
Bárkinek joga van panaszt, vagy közérdekű bejelentést előterjeszteni az illetékes környezetvédelmi hatóságnál a környezet sérelmével, vagy veszélyeztetésével járó ügyekben.
Ahogyan arra a Kúria Kfv.II.37.954/2016/7. számú ítéletében rámutatott, ezen eljárások hivatalból induló eljárásnak minősülnek, a hatóságok sokszor csak az érintettek bejelentése nyomán szereznek tudomást arról, hogy a hatáskörükbe tartozó eljárást kell elfolytatni.
Számos esetben fordul elő olyan tényállás, amely szerint a levegő szennyezését valamilyen hulladékanyag égetése okozza, amely égetés történhet nyílt vagy zárt térben (kazánban). Annak megállapításához, hogy konkrétan veszélyes anyag vagy hulladék égetése is történt-e, gyakran csak a korom és az égéstermékek utólagos laboratóriumi vizsgálata útján lehetséges, ezért a megfelelő szankcionálás érdekében a megalapozott közigazgatási döntés meghozatalához elengedhetetlen a teljeskörű bizonyítás, amelytől a hatóság hivatalból indult eljárásban sem tekinthet el, és ha szükséges az ezzel kapcsolatban felmerülő költségek megelőlegezését is viselnie kell. A felmerült eljárási költségeket jogsértés megállapítása esetén az ügyfélre háríthatja.
Szintén a panaszok és közérdekű bejelentések nyomán indított hatósági eljárások hivatalbóli jellegét emelte ki a Kúria a Kfv.VI.37.608/2017/10. számú ítéletében, amely alátámasztja, hogy megalapozott kereset esetén nem elegendő a vitatott határozatot hatályon kívül helyezni, hanem szükséges a hatóságot új eljárás lefolytatására is kötelezni, mivel hatáskörébe tartozó eljárás lefolytatása és az érdemi döntéshozatal hiánya miatt a környezetvédelmi jogvita nyitott maradt.
A bejelentések alapján hatósági ellenőrzések, majd az annak további folyományaként lefolytatott egyéb hivatalbóli eljárások elhatárolásáról rendelkezett a Kúria Kfv. IV. 37.380/2021/5. számú ítéletében. Eszerint a hatóság bejelentés alapján folytat le hatósági ellenőrzést, ami hivatalból indul. Az alperesnek a hatósági ellenőrzés eredményétől függően kell eljárnia. Amennyiben jogsértést tapasztal a hivatalból megindítja a hatáskörébe tartozó eljárást. A bejelentés visszavonása nem akadálya az eljárás folytatásának.
A hulladékok illegális égetésével kapcsolatos ügyekben nem csak a bizonyítás eljárási kérdései, de az ügyféli jogállás értelmezése is gyakran problémát jelent, mivel a tetten ért elkövetők legtöbbször arra hivatkoznak, hogy az égetett hulladék nem az övék, így a tevékenység miatt őket felelősségre vonni nem lehet. Egy ilyen tényállással kapcsolatos az uniós bírósági joggyakorlat körében már ismertetett Túrkevei Tejtermelő Kft. jogesete, de a Kúria más esetekben is hasonló álláspontra helyezkedett.