Környezeti zaj
A magyar jogszabályi környezet
Magyarországon a levegő minőségét szabályozó jogszabályok az alábbiak:
- a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény
- a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII.23.) Korm. rendelet
- a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011. (I.14.) VM rendelet
- a levegőterheltségi szint és a helyhez kötött légszennyező források kibocsátásának vizsgálatával, ellenőrzésével, értékelésével kapcsolatos szabályokról szóló 6/2011. (I.14.) VM rendelet
A nemzeti jogi szabályozás kereteit a környezetvédelmi törvény határozza meg, amely az egyes környezeti elemekre vonatkozó általános szabályokat tartalmazza. A levegő védelme a következőkre terjed ki:
- a légkör egésze
- annak folyamata és konzisztenciája
- és a klíma.
E tekintetben lényeges, hogy a levegőt meg kell védeni minden olyan mesterséges hatástól, amely folyékony, gáznemű, szilárd halmazállapotú, minőségét veszélyeztető vagy az egészségre ártalmas módon hat rá, vagy annak közvetítésével a környezet más elemeire. Általános követelmény, hogy a tevékenységek és létesítmények tervezése, megvalósítása, folytatása, valamint a termékek előállítása és felhasználása a légszennyező anyagok kibocsátásának minimalizálására irányuljon.
A 306/2010. (XII.23.) Korm. rend. 4. §-a adja meg a levegőminőség védelmének legáltalánosabb definícióját Magyarországon: „tilos a légszennyezés, a diffúz forrás környezetvédelmi követelményeknek nem megfelelő működtetése miatt fellépő levegőterhelés, valamint a levegő lakosságot zavaró bűzzel való terhelése, továbbá a levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezettséget okoz.”
A miniszteri rendeletek feladata a levegőminőségi követelmények érvényesítése a határértékek, küszöbértékek és a különleges intézkedési módszerek meghatározásával.